A nyelvtanulás célja sokak számára a nyelvvizsga megszerzése, ami nem minden esetben egyszerű feladat. Előfordul, hogy a sokadik próbálkozás után sem érkezik el a várt siker. Többekben felmerül tehát a kérdés, mi az oka a vizsga sikertelenségének, és min kellene változtatni ahhoz, hogy a következő alkalommal sikerüljön. Erre a kérdésre igyekszem most választ találni, miközben a több évtizedes nyelvtanári tapasztalatomra támaszkodva sorra veszem a nyelvvizsga megszerzése szempontjából lényeges készségeket.
A sikeres nyelvvizsgához először is elengedhetetlen, hogy képesek legyünk a célnyelven gondolkodni, és fordítás nélkül értelmezni egy adott, hallott vagy olvasott szöveget. A szövegértési készség fejlesztése az egyszerűbb szövegektől kiindulva, a nehezebbek felé haladva, fokozatosan történik. A kisgyermek is így tanulja az anyanyelvét. Törekedjünk a minél nagyobb célnyelvi input, azaz információmennyiség megszerzésére. Olvassunk minél több idegennyelvű könyvet, cikket stb. és nézzünk minél több filmet az adott idegennyelven, célnyelvi felirattal, hallgassunk zeneszámokat, amelyek szövegét le is tölthetjük a könnyebb értelmezhetőség érdekében. Egyszóval próbáljuk meg minél inkább „kitenni magunkat” az adott idegennyelvnek, amelyet agyunk észrevétlenül raktároz el, hogy a megfelelő helyzetben aztán szintén észrevétlenül előhívhassa azt. Ezzel a módszerrel szókincsünk nagyobb erőfeszítés nélkül is fejleszthető. A hatalmas mennyiségű célnyelvi INPUT megszerzése tehát az elsődleges tényező.
Miután képesek vagyunk fordítás nélkül értelmezni egy hallott vagy olvasott szöveget, jöhet a következő készség, az idegennyelven történő szövegalkotás a magyar nyelv közbeiktatása nélkül. Véleményem szerint az írásbeli nyelvvizsga legnagyobb kihívást jelentő része a fogalmazás, amely lehet levél- vagy esszéírás, illetve más jellegű önálló szövegalkotás. Ehhez a feladathoz van szükségünk a legnagyobb gyakorlatra. Sokéves nyelvtanári tapasztalatomra támaszkodva kijelenthetem, hogy a sikeres vizsgához nagy mennyiségű (legalább 50) önálló fogalmazás, levél megírására van szükség. Kizárólag így sajátítható el a megfelelő gondolkodásmód, szövegalkotási készség, és fogalmazási stratégia. Az anyanyelvünk és a célnyelv közötti eltérések miatt a fogalmazási feladatoknál sem szerencsés magyarul gondolkodunk, majd a magyarul kigondolt szöveget átültetni a célnyelvre. Érdemesebb célnyelvi kifejezéseket, kész mondatokat megtanulni, majd angolul gondolkodva a tanult kifejezésekre, és a megszerzett szókincsünkre támaszkodva eleve az adott idegen nyelven megformázni a szöveget. A fogalmazási feladat megkezdése előtt hasznos lehet összegyűjteni a témához kapcsolódóan felhasználni kívánt szófordulatokat, amelyeket beépítünk majd a szövegbe. Ügyeljünk az írásmű megfelelő tagolására, bátran használjunk bekezdéseket, mindenképpen legyen meg a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés. Ne feledkezzünk meg a szövegösszekötő elemekről sem, hogy a szöveg logikusan felépített, olvasmányos legyen.
Bármennyire is meglepő, csak ezt a két készséget követi a lexikális, nyelvtani tudás. Az utóbbi időben a nyelvtani tudást mérő feladatok egyre kisebb szerepet kapnak az írásbeli nyelvvizsgákon is, de legalább egy ilyen feladat még így is megtalálható minden vizsgán. Ne felejtsük el, hogy a nyelvtan a nyelvtanulás eszköze, de nem a célja. A nyelvtani szabályok bemagolása önmagában nem elég a használható nyelvtudás megszerzéséhez. Sokszor a nyelvtani tudást mérő feladatok megoldásában is az segít a legtöbbet, ha korábban sok idegennyelvű szöveget hallgattunk vagy olvastunk, ahol előfordulhattak az adott nyelvtani kifejezések, így gondolkodás nélkül is „ráérezhetünk” a helyes megoldásokra. Agyunk képes elraktározni a korábban látott, olvasott nyelvi szerkezeteket, és később automatikusan előhívhatja azokat, ehhez azonban lényeges a megfelelő mennyiségű INPUT megszerzése. Ezzel természetesen nem azt állítom, hogy felesleges nyelvtant tunulni. A lexikális, nyelvtani tudás azonban nem a leglényegesebb szempont a nyelvvizsgán. A nyelvtan tanulása gyorsítja és könnyíti a nyelv rendszerének megismerését, eszköze, de nem az egyetlen módja a nyelvtanulásnak. A tanult nyelvtani szerkezetek készség szintűvé válásához, azaz automatizálódásához azonban elengedhetetlen a rengeteg gyakorlás. Csak így képesek rögzülni, és így hívhatók vissza gondolkodás nélkül.
Összegezve elmondható, hogy az eredményes vizsgafelkészülés esetében kulcsfontosságú a hatalmas nyelvi INPUT megszerzése. Minden egyéb csak ezután következhet. A megfelelő INPUT hiánya esetén nem várható el a megfelelő OUTPUT sem, amely esetünkben a sikeres nyelvvizsgával mérhető.
A nyelvi INPUT nyelvtudásunk alapja.